A községről

Elhelyezkedés

Lemhény község Kovászna megyében, a Felső-háromszéki-medencében, Kézdivásárhelytől 11 km-re északkeletre található. A Feketeügy kiszélesedő teraszán fekvő Alsólemhény vagy Alszeg és a Velence-patak völgyében hosszan elnyúló Felsőlemhény és Velence falvak összeolvadásából keletkezett. Lemhény községéhez csak a névadó, Lemhény falu tartozik. A községet átíveli a DN11-es országút amely így megközelíthető Kézdivásárhely, illetve Bákó irányából is.

Földrajz

Lemhény község a Feketeügy és a Lemhénypataka völgyeiben található. A község északkelet-délnyugati irányban mintegy 9 kilométer hosszúságban terül el. Tengerszinti magassága 71-185 méter között van. Kelet-nyugat irányban országút és vasútvonal szeli keresztül. A terület amelyen a falu elhelyezkedik körülbelül 95 km².

Lemhényből és Almásrétről jelzett turistaösvény vezet el a Nemere- és a Székely-Kászoni-hegység meglepetést tartogató vidékeire: Almásrét–Nagy Sándor-tető (1646 m) piros pont (7 óra); Oláhpataki erdészház–Sapka–Nagy Sándor-csúcs piros kereszt (3 óra). A Nagy Sándor-csúcsról kék sáv jelzésen juthatunk el a Kis- és Nagy-Nemerére (1653 m), majd az Úz völgyébe (5 óra). Ugyancsak ez a jelzés köti össze a Nagy Sándor-csúcsot Slõnic Moldova fürdő és gyógyhellyel (1,5 óra).

Történelem

A község 1332-ben már szerepel. Neveinek változatai: Lehman és Lehmon. 1567-ben Alszeg 51, Velence 17 kapuval szerepelt. Velence a későbbi időben teljesen összeépült Lemhénnyel. 1630-ban birtok-hagyománnyal kapcsolatban említik okleveleink a község nevét. A község lakóinak száma 1910-ben 2938 s ez a szám azóta állandó csökkenést mutat. Lemhénytől északra húzódik a Kárpátok fő gerincvonala. Ezen erdőipari út vezet az északi irányba folyó Veresvízi-patak forrásvidékére. Ez az Úz egyik mellék patakja.

Itt terül el a védettnek nyilvánított Veresvízi-láp, botanikai rezerváció, 1040 méter tengerszint feletti magasságban. Az évtizedekkel ezelőtti tőzegkitermelés részlegesen elpusztította. A láperdőben olyan növényritkaságok élnek minta kereklevelű harmatfű, a reliktumként ismert szibériai hamuvirág és a boreális Sphagnum wulfianum nevű ritka tőzegmoha faj. A lemhényi patak keskeny lapályát Almásrétnek nevezi a nép. Itt még látni lehet a helyi, régi zsúpfedeles és zsindelytetõs falusi lakóházakat. A Farkas patakában egykoron büdös vízfürdő működött. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény patakában, Kiságtövén és a Sárfalvi-egerben. Almásréten, mint a magyar nyelvterület más vidékein is, van egy olyan kőszikla darab, melyen "Jézus lábnyomát" vélik felismerni a környékbeliek. Ott látható az erdőipari út mellett, néhai Horváth Lajos bennvalója előtt, amolyan út menti "ülőkő" gyanánt.

A Feketeügy völgyén vezetett fel hajdanában a Sózók ösvénye. A Moldva sólelőhelyei felé irányuló ösvény a Városházánál indult és a Havasalja nevű helyen emelkedett a Kárpátok fő gerincére és beereszkedett Slõnic Moldova-ra, a régiek Szaláncfürdőjére. Az egykoron tiltott sócsempészéssel kapcsolatos a Balogh Józsi balladája és története is, melynek egy lemhényi változatát is lejegyezték 1959-ben. Ott, ahol az ösvény a gerincre hág, a Gyepár-hegy lábánál van a Hajdúk várának nevezett háromszögû földtöltés. Nem képezte ásatások tárgyát. A hagyomány szerint ez is sócsempészettel kapcsolatos „őrház, vámház, ellenőrző hely” lehetett.

A Nagy Sándor- és a Nemere-gerincen, ott ahol az alhavasi övezet a fenyők felső határával érintkezik, háborítatlanul él a siketfajd. Koratavaszi dürgése különös élményt nyújt nemcsak a vadászok hanem a turisták számára is. A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkőből kialakult kőgomba sziklaformációk láthatók, s a mélybe tartó törésvonalak mentén kisebb méretű kőfülkék, résbarlangok alakultak ki. Az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejéről tiszta időben páratlan kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsőháromszéki-medencére. Lelátni Slõnic Moldova fürdőre. Lenn a Veresvíz völgyében működött a XVIII. században a lóbérci üveghuta. Nagy kiterjedésű határa volt a falunak, legnagyobb része erdős területből tevődött össze. 1896-ban a 23 179 katasztrális hold faluhatár a következőképpen oszlott meg: 17 682 hold erdőség, 2927 szántó, 1 793 legelő, 83 kaszáló, 302 zöldségrész és 390 hold terméketlen terület. 1703-ban például a falu állatállománya a következőképpen állott: 162 ló, 273 ökör, 350 tehén, 1004 juh, 426 sertés és 144 méhcsalád. Még nem is olyan régen az ún. Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő működött a falu határában.

A század elején közös összefogással egy kétszakaszos, cementbe foglalt fürdőmedencét építettek, mellette öltözőkabinokkal, melynek vizét gyógyforrás táplálta. Reumás bántalmak, idegbetegségek, köszvény, szem- és fülbetegségek gyógyítására jó eredménnyel használták. Az addigi tapasztalatok azt mutatták, hogy gyógyhatás szempontjából a Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő Magyarország bármelyik hasonló fürdőjével felvette a versenyt.

Népesség

A 2011-ben lezajlott népszámlálás szerint Lemhény község lakossága 1936 fő, kevesebb, mint az előző, 2002-es népszámláláskor, amikor 2044 lakost tartottak nyilván. A lakosok többsége magyar (96,23%), kisebb részük román (1,76%). A lakosság 1,55%-a számára ismeretlen az etnikai hovatartozás. Hitvallási szempontból a lakosok többsége római katolikus (89,36%), de vannak reformátusok (4,55%), hetednapi adventisták (2,69%) és ortodoxok (1,55%) is. A lakosság 1,55%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.