Turizmus

Lemhény községének több turisztikai pontja is van, többnyire kirándulási útvonalairól ismert vidék.

Lemhényi római katolikus templom

Római katolikus vártemploma középkori eredetű, Kézdialmás és Lemhény között a Szent Mihály-hegyen áll. Itt tartják minden évben az egyházközség búcsúját szeptember 29-én, Szent Mihály napján.

Története

A falu első templomának létét a pápai tizedjegyzék Lemhényre vonatkozó bejegyzése igazolja. A román stílusú épületet kis mérete és rossz állapota miatt a 15. században lebontották. A helyette emelt gótikus templom építésének ideje a 15. század végére, vagy a 16. század első felére tehető. A középkorból maradtak fenn a várfal támpilléreit borító gótikus esővetőkövek, valamint az alapzati rész faragott párkánya.

A templom késő gótikus átépítését bizonyára 1510-ben fejezték be, a harangtorony alsó, régebbi része is abban az időben készült. Ugyanazt a korszakot idézi a diadalív felirata is: Olimu erat Scriptum 1510.

Háromszék Vármegye Emlékkönyve szerint 1607-ben, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem idején a templomvárat megerősítették. A templom várfalának és a védőtornyainak építési ideje a 17. századra tehető, a kaputorony viszont a 16. században készülhetett. 1777-ben az erődtemplomot barokk stílusban átalakították, ugyanakkor húzták fel az addig egyszerű, háromszögben záródó, nyugati oromfal helyére a hullámos csigavonal vezetésű szoborfülkés oromfalat. 1907-ben a tornyot javították, 2000-ben a templom restaurálására került sor. 2018-ban újabb restaurációkat végeztek el a templom épületén.

Leírása

A templomvárba a keleti oldalon álló kaputornyon keresztül lehet bejutni, amely egyben harangtoronyként is szolgált. Az egyhajós, torony nélküli templom ovális, magas várfallal övezett udvar közepén áll. A barokk stílusú, gótikus elemeket őrző műemlék várfalának keleti oldalán lévő magas harangtornya barokk hagymakupolával fedett. Az övpárkány alatt a keleti és nyugati oldalon ellipszis alakú stukkódísszel közrefogott 1907-es évszám olvasható, amely valószínűleg a torony utolsó nagyobb javítását jelzi. A nyugati és déli oldalon barokk stílusú portikuszok láthatók. A nyugati portikuszt és az oromfalat szoborfülkés oromzattal látták el. A hajón Szent György, Szent Mihály és Szentháromság ábrázolásokkal fiókos dongaboltozatú, gazdag stukkódíszítés látható.

A templom egyik legrégebbi emléke a homokkőből faragott, kehely alakú középkori keresztelőmedence. Berendezéséből figyelemreméltó a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló késő barokk főoltára, valamint Jézus és Szűz Mária szíve tiszteletére felszentelt Copt stílusú mellékoltárai. Az orgonakarzat mellvédjén Szent Cecília kartusba foglalt stukkó figurája van elhelyezve. A 8 regiszteres, mechanikus rendszerű orgona Angster József és Fia hangszergyárában készült Pécsen, de jelenleg nem működik, mivel fémsípjai a világháború idején megsemmisültek. A templom régi harangját 1848-ban ágyúöntés céljából eltávolították. A harangtoronyban lévő kis harangot, mely ma is szépen cseng, 1697-ben öntötték.

Várfala

A gótikus elrendezésű, barokk stílusban átépített templomot egy magas, ovális várfal övezi, amelynek keleti oldalán barokk hagymakupolával fedett magas harangtorony látható. Az erődítmény magassága az udvar felől 3-3,50 méter, a külső részen pedig 4 méter, vastagsága 80 centiméter. A védőfalat támpillérek erősítik, amelyeket feltehetően később építettek a várhoz. Északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes torony áll.

Az udvar felőli részről szabályos közönként, alacsonyan elhelyezett lőrések nyílnak, szemöldökköves fülkéjük 60 x 55 centiméter. Az alsó részen lévő kissé szélesebb nyílású, 5 x 50 centiméteres rések fordított kulcslyuk formájúak. A lőrések nagyobbrészt egyenes irányúak, de van közöttük néhány oldalirányú is.

Veresvízi-láp

A terület 2007-től Natura 2000 élőhelyvédelmi terület. Kovászna megye észak-keleti részén, a Nemere-hegységben, a Veresvíz-patak mentén helyezkedik el, 990- 1030 m tengerszint feletti magasságon. Összterülete 66 ha. Területét fele-fele arányban borítják erdők és természetes gyepek.

Elszigeteltségnek köszönhetően jó megőrzési állapotban lévő élőhelyek találhatóak itt, egyaránt jó állapotban vannak az erdők, gyepek és mocsaras területek is. A terület felépítése komplex, megtalálhatók itt erdei fenyővel tarkított lápos tisztások, lucfenyő, molyhos nyír és tőzegtelepek. A fűfélék diverzitása igen magas.

Jellemző fafajok az erdei fenyő (Pinus sylvestris), a közönséges lucfenyő (Picea abies), a közönséges nyír (Betula pendula), a törpe nyír (Betula humilis), a molyhos nyír (Betula pubescens), az enyves éger (Alnus incana), a babérfűz (Salix pentandra), a hegyi áfonya (Vaccinium vitis-idaea), a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), és a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos).

Egyéb látnivalók

• A falutól 1 órányira a Nagy-Lemhény-patak völgye feletti hegycsúcson terjedelmes vár maradványai találhatók. A várat a hagyomány Álmos várának tartja.
• A Kis-Lemhény-patak völgyében emelkedő Várhegyen egy másik tekintélyes vár romjai találhatók. A várat Orbán Balázs a közeli községről Csomortány várának keresztelte el.
• A Feketeügy felső völgyében a Hosszúhavas egyik tágas csúcsán is van egy várrom, melyet Hajdúk várának neveznek és a Berecken állomásozott határőr hajdúknak lehetett erődje.